PolAlap - A politikai alapozó

Fekete-fehér: igen-nem?

2020. június 15. - Polalap

Az elmúlt hetekben a koronavírus keltette médiaérdeklődés csillapodni látszik, és ahogy lassan az életünk részévé vált a járvány, úgy helyeződött át a hangsúly más aktuális problémákra. Így kerülhetett reflektorfénybe az Egyesült Államokbeli tüntetéssorozat, amit George Floyd meggyilkolása váltott ki, és hasonlóképp történt ez a hazai Deák téri késeléssel is. Állandó szerzőnk véleménycikkét közöljük.

blm.jpg

Tovább

Ez a kérdés: válasszanak?

A határon túli magyarok választójoga hosszú évek óta vita tárgyát képezi. Támogatói és ellenzői más-más szempontokat tartanak fontosnak a kérdésben, így gyakran meglehetősen parttalan a csatározás. Trianon századik évfordulója kapcsán – ha marginálisan is – ismét napirendre került a téma.

mn_1522750415szavaz_s.jpg

Tovább

Fake news: az információ hatalom

A 21. században bátran kijelenthetjük, hogy az információ birtoklása olyan hatalom, amelynek megszerzéséért egyesek akár illegális eszközökhöz is nyúlnak. Sok országban, köztük Magyarországon is van azonban egy olyan módszer, ami beférkőzte magát a hétköznapjainkba, a közösségi oldalainkra. A „fake news” mára olyan fogalommá lett, amivel mindennap találkozhatunk, a hírekről pedig nem tudva, mi igaz és mi nem. Vagy éppen ez volna a cél?

fake_news.png

Tovább

Hibrid rezsim: a meghackelt demokrácia

„A hibrid rezsim a demokratikus intézmények és az antidemokratikus hatalomgyakorlás vegyüléke, átmenet a demokrácia és a tiszta diktatúra között” – írja Filippov Gábor politológus sokat hivatkozott cikkében. A Freedom House a május elején publikált jelentésében hibrid rezsimnek minősítette Magyarországot.

hibrid_kep.jpg

Tovább

Töredékszavazat: nem vész el, csak átalakul

A magyar választási rendszerben az egyéni választókerületekben csak az szerez parlamenti mandátumot, akire a legtöbb voks érkezett. Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy mennyit is ér a szavazat, ha nem arra a jelöltre adtuk le, aki győztesen került ki a versenyből. Azért, hogy a többi jelöltre leadott szavazatok ne vesszenek el és a választói akarat jobban leképeződjön, töredékszavazatokat építettek be a rendszerbe. Amennyiben egy párt eléri a bejutási küszöböt, az egyéniben vesztes jelöltjükre leadott szavazat kompenzációként hasznosul, viszont a győztest is hozzásegíthetik a nagyobb sikerhez. A következőkben azt mutatjuk meg, hogyan történik mindez.

votingquirks1029-sloth.png

Tovább

Deutsch Tamás: Ha nem tudnak segíteni, legalább ne ártsanak!

A Felelős Állampolgárokért Alapítvány és a Bánkitó Fesztivál Fertőzött politika címmel szervezett online vitát. Az apropót az immár hónapok óta tartó koronavírus-járvány szolgáltatta. Deutsch Tamás európai parlamenti képviselőt és Böcskei Balázs politológust Bruckner Máté kérdezte.

kesz1.png

Tovább

Lengyelország: maradj otthon, válassz elnököt!

A koronavírus-járvány miatt leállt a világ. Csaknem mindenki betartja a kijárási korlátozást, az élet takaréklángon zajlik. A lengyel kormány mégis elnökválasztást rendezne május 10-én, a krízis kellős közepén. Az elsőre megdöbbentő tervezet olyannyira valós, hogy a Szejm elfogadta a levélszavazásról szóló javaslatot, a Jog és Igazságosság párt pedig mindent elkövet annak érdekében, hogy Andrzej Duda újabb öt évet tölthessen el államfőként. Nézzük, mi zajlik Lengyelországban!

duda.jpg

Tovább

Nem csak szilveszterkor politikus

Ahogy több országban, úgy hazánkban is a köztársasági elnök az államfő. A titulus birtokosa kevés politikai befolyással rendelkezik, szerepe mégsem merül ki az éjféli Himnuszt követő újévi köszöntőkben.

ader.jpg

Tovább

Alapjövedelem: ápol vagy eltakar?

A koronavírus-járvány okozta válsághelyzetben világszerte a politikai közbeszéd frontvonalába került az alapjövedelem kérdése. Számos közgazdász, politikus, de még Ferenc pápa is úgy érzi, eljött az idő, be kell vezetni. Az intézkedés támogatói általában egészen addig egyetértenek, amíg a részletekről nem esik szó. Szerintük az alapjövedelem a társadalom legtöbb tagjának nagy segítséget jelentene, a javaslat ellenzői viszont úgy vélik, a legfontosabb problémákra nem nyújt megoldást, csupán tünetkezelésre alkalmas. Körbejárjuk, miért érdemes bevezetni, mi szól ellene, mik a politikai és a gazdasági érvek, valamint mi a realitása hazánkban és a világban.

ubi1.png

Tovább

Királyok a pácban

A XVIII. századi eszményeken alapuló demokratikus államberendezkedés Európa-szerte leváltotta a múlt század elnyomó rezsimjeit. Az alkotmányos monarchiák és az uralkodói dinasztiák azonban nem tűntek el. Bár politikai szerepük egyre csekélyebb, számos országban mind jogi, mind kulturális szempontból elengedhetetlen részét képezik a közéletnek. Szimbolikus közszereplők, megjelenítik a nemzet egységét, valamint jelképes biztosítékai annak, hogy az ország dicső történelmi múltja sosem veszik feledésbe. Vagyonuk évszázadok öröksége, méltósággal végzett munkájuk, kifogástalan életvitelük eredménye. Mi történik azonban, ha hibáznak?

juancarlosyfelipe.PNG

Tovább