PolAlap - A politikai alapozó

Lengyelország: maradj otthon, válassz elnököt!

2020. május 04. - Polalap

A koronavírus-járvány miatt leállt a világ. Csaknem mindenki betartja a kijárási korlátozást, az élet takaréklángon zajlik. A lengyel kormány mégis elnökválasztást rendezne május 10-én, a krízis kellős közepén. Az elsőre megdöbbentő tervezet olyannyira valós, hogy a Szejm elfogadta a levélszavazásról szóló javaslatot, a Jog és Igazságosság párt pedig mindent elkövet annak érdekében, hogy Andrzej Duda újabb öt évet tölthessen el államfőként. Nézzük, mi zajlik Lengyelországban!

duda.jpg

A jelenlegi politikai helyzet a kormányzó Jog és Igazságosság szempontjából kényelmes, de nem megnyugtató. A magyarországi önkormányzati választásokkal egy időben, 2019 októberében tartott lengyelországi parlamenti választáson a Szejmben (alsóház) szűk többséget szerzett a párt, de csak a Megállapodás (Porozumienie) koalíciós partnerrel együtt, a Szenátusban (felsőház) viszont az ellenzék képviselői foglalnak el több helyet. Az elnök a kormánypárt kezére játszik, mivel Andrzej Duda 2015-ben is a Jog és Igazságosság támogatásával került hivatalba. A Szenátusban elszenvedett csorbát a kormánypárt semmiképpen nem szeretné megfejelni az elnöki poszt elveszítésével, ezért mindent elkövet annak érdekében, hogy Duda inkumbens jelöltként és abszolút favoritként megőrizze elnöki székét.

A kormány ragaszkodik a választáshoz

A közvélemény-kutatások alapján meglepő lenne, ha egy most megtartott választást Duda elveszítene, hiszen a legtöbb intézet az jósolja, hogy már az első fordulóban győzne, azaz 50 százaléknál is több voksot gyűjtene. Ez a legfőbb oka annak, hogy Jaroslaw Kaczynksi pártja szorgalmazza a választás mihamarabbi lebonyolítását. A másik érv a választás megtartása mellett, hogy Duda megbízatása augusztusban lejár, tehát nem lenne elnöke Lengyelországnak. Ideiglenesen az elnök helyébe az alsóház elnöke, szintén kormánypárti politikus lépne.

A kormány többségét biztosító Megállapodás párt kezdetben vonakodott a májusi választástól. Ha nem változtattak volna állaspontjukon, akkor a Jog és Igazságosság kisebbségbe került volna a kérdésben a Szejmben. A kis párt végül beadta a derekát, igaz, Jaroslaw Gowin lemondott miniszterelnök-helyettesi posztjáról, de pártját arra buzdította, szavazzon Kaczynskiékkal együtt.

A Megállapodás pártnak volt egy javaslata a helyzet kezelésére, amely alkotmánymódosítással járt volna. A terv az volt, hogy az egyébként integratív és a legtöbb párt számára vállalható Gowin elintézi, hogy az ellenzékkel alkut köt, hogy Duda még két évig elnök marad, utána választást rendeznek, azon viszont már a jelenlegi államfő nem indulhat. Az ötlet gyorsan meghiúsult, mivel az ellenzéknek nem fogadta el.

Az ellenzék tiltakozik

Az ellenzéki pártok és jelöltek természetesen felháborodtak a májusi választás hallatán. Elsősorban a biztonsági kockázatokkal próbálnak hatást gyakorolni mind a kormányra, mind a választópolgárokra. A koronavírus-járvány kezdete óta hangoztatott utasítás, miszerint, otthon kell maradni, az ellenzék álláspontja szerint ellentmondásba ütközik azzal, ha 30 millió választásra jogosult lengyelt kiküldenek az erre a célra létrehozott postaládákhoz, hogy dobják le levélszavazatukat.

A másik nagy probléma az ellenzéki pártok szerint azzal van, hogy ha levélszavazásban gondolkozik a kormány, akkor sokan nem fognak tudni élni választójogukkal. Ha csupán a praktikus kérdéseket nézzük, felmerülhet, hogy miként fogja megkapni a szavazólapot az, aki hatósági karanténban van, hiszen a posta nem szállít ki leveleket a részére, voksát leadni pedig annál inkább nem tudja, mivel a lakóhelyét nem hagyhatja el.

Az is a választás megtartása ellen szól, hogy a televízióban kizárólag Andrzej Duda tud kampányolni, a többi jelölt erről a lehetőségről a járvány miatt lemarad. Krízishelyzetben normális dolog, hogy nem lepik el ellenzéki politikusok a képernyőt, hanem az elnököt láthatják a nézők, de ilyen időszakban kevésbé megszokott választást, ezzel együtt pedig választási kampányt tartani.  

Donald Tusk, korábbi miniszterelnök, az Európai Néppárt jelenlegi elnöke kijelentette, hogy semmiképpen nem vesz részt a május 10-ei választáson. Hasonlóan tett Malgorzata Kidawa-Blonska, az ellenzéki Polgári Plaform elnökjelöltje, aki bojkottra szólította fel a szavazóit, ettől függetlenül egyelőre nem lépett vissza a versenytől. Ezek mellett azt a faktort sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy lényegében esélytelenül menne neki az ellenzék most az elnökválasztásnak, hiszen Duda valószínűleg 50 százaléknál is jobb eredményt érne el. 

Most akkor lesz választás?

Ez az a kérdés, ami a legtöbb lengyel foglalkoztatja ma. Az ellenzék mindent elkövet annak érdekében, hogy ne rendezzenek május 10-én választást. A Szejm április 6-án fogadta el a levélszavazásról benyújtott törvényjavaslatot, ez pedig akkor kerül hatályba, ha az ellenzéki többségű Szenátus véleményezte azt – erre harminc nap áll rendelkezésére. A Szenátus nem tudja megvétózni a javaslatot, így csupán időhúzásra játszhatnak. Tehát legkésőbb május 6-án kell a Szenátusnak nyilatkozni a kérdésről, aminek sok jelentősége nincs, hiszen a törvény feltétlenül átmegy. Mégis, ha a dátumokra koncentrálunk, látjuk, hogy leghamarabb május 7-én kerülhet érvénybe a május 10-ei választásról szóló törvény.

A levélszavazás lebonyolítása időigényes. Ahhoz, hogy eljusson a szavazólap mindenkihez egy héttel a választás időpontja előtt, azaz május 3-án el kellene kezdeni a postának kivinni azokat. Ám az az érdekes helyzet állhat elő, hogy mindenféle törvényi háttér nélkül kezdenek el szavazólapokat kiosztani a lengyel társadalomnak. Egyelőre megoldatlan probléma, hogy a határon túl élő, választójoggal rendelkező lengyelek ebben a formában nem tudnak szavazni, hiszen nem oldják fel miattuk a határzárat, külföldre pedig jóval időigényesebb és körülményesebb lenne postázni a levélszavazatokat.

Hogy még egy csavar legyen a történetben, a lengyel postások belebegtették, hogy sztrájkra készülnek, mivel a kellő védőfelszerelést még mindig nem kapták meg, sőt a posta rendes működése addig szünetelne, így a választást követő hetekben is plusz munkával járna az egy heti lemaradás behozása. A posta eddigi vezetőjét a napokban leváltották, és a hadügyminiszter-helyettest ültették a helyére.

Mi történik, ha el halasztják?

Ha a kormány átgondolja a helyzetet, és úgy ítéli meg, hogy vagy nem lehet biztonságosan vagy nem lehet szabályosan megtartani a választást, és végül elhalasztja, az érdekes és felemás politikai következményekkel járhat.

Először is, a kormány a halasztással egy felelős döntést hoz, legalábbis a társadalom nagy része megnyugszik, hogy sok kérdőjellel és ijesztő felkiáltójellel terhelt választás elmarad. Azonban a politikában nem mindig kifizetődő a hibák beismerésére, hiszen az erőfitogtatásról szóló politikai játszmákban az álláspont revideálása gyengeségnek is tűnhet. Ezt tetézve meg kell jegyezni, hogy a halasztás esetén az ellenzék narratívája és javaslata győzne, ami a kormánypártok rémálma, így politikai vereségként könyvelhetik el a morálisan és a válságkezelés szempontjából valószínűleg helyes döntést.

A választás egy későbbi időpontra helyezése esetén az ellenzék talán fel tudna tápászkodni a jelenlegi kilátástalan pozíciójából, és a második fordulóba jutó jelölt valódi kihívója lehetne Dudának. Viszont a kormány a választás elhalasztásával annyi előnyt mindenképpen szerez, hogy elhallgattatja azokat a véleményeket, hogy a kormánynak „véres lesz a keze”, ha a voksolás megtartása miatt többen betegednek meg.

Ha egészen augusztusig sem lesz választás, akkor nem marad az ország elnök nélkül, hiszen Duda mandátuma addig szól. Viszont ha nyár végénel is tovább húzódik, akkor a házelnöknek kell ellátnia ideiglenesen az elnök feladatait.

Mi lesz, ha megtartják?

Ha megtartják a választást, akkor a kormány átviszi saját politikai akaratát, ezzel erőt mutat, azonban kérdés, hogy a társadalom hogyan értékeli a vakmerőségnek látszó intézkedést. Annál is inkább rizikós a választás lebonyolítása, hogy nagyon jó esély mutatkozik arra, hogy hiba csúszik még sosem tesztelt gépezetbe. Minden bizonnyal lesz olyan állampolgár, akihez nem jut el a szavazólap és olyan is, aki valamilyen ok miatt nem tudta leadni voksát – például a hatósági karanténban lévőknél ez a helyzet fennáll.

A rendszerváltás óta nem látott alacsony részvételre számítanak a szakértők, ami ugyan jogilag nem probléma, hiszen nincs ilyesfajta érvényességi küszöb, de a politikai érvényességet és az elnök legitimitását jócskán megtépázhatja a kirívó adat. A részvételi adatokon túl az is okozhat legitimitási deficitet, hogy szabálytalanságok, esetleg visszaélések tarkíthatják a választást, illetve a határon túli szavazatok kérdése sem utolsó.

Ha a választás időpontja május tizedike marad, akkor nagy valószínűséggel Andrzej Duda már az első fordulóban győz a levélszavazatok alapján. Annyi viszont biztos, hogy nehéz politikai szituációba sodorta magát a Jog és Igazságosság párt, illetve az elnök, hiszen mindkét forgatókönyvben ott rejlik a politikai bukás lehetősége.

Bruckner Máté

Borítókép: BBC

A bejegyzés trackback címe:

https://polalap.blog.hu/api/trackback/id/tr4415658312

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2020.05.04. 20:48:54

Ha a kormánypárt a választások elhalasztását szorgalmazná, akkor az ellenzéknek azért sírna a szája, hogy a jobboldali kormány a hatalma bebetonozására, diktatúrára törekszik.

Mondjuk már most is ezzel rémisztget.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2020.05.05. 07:04:14

Nagyon fontos ezen a választáson a Liberális Néppárt bukása Lengyelországban.
süti beállítások módosítása