A 2020-as év számtalan szempontból hozott változást a hétköznapokba. Ám még egy ilyen fordulatokkal teli évet is lehet fokozni. Az elmúlt hónapokban a COVID-19 járvány mellett az amerikai elnökválasztás volt a közbeszéd központi eleme, most pedig az Európai Unió jogállamisági vitája borzolta a kedélyeket. Rengeteg helyen olvashatjuk, s láthatjuk az ütköző álláspontokat, na de mi a vita alapja? Mit jelent egyáltalán a jogállamiság és mi is ez az új mechanizmus?
Mit jelent a jogállam(iság) és egyáltalán miért kérdéses?
Az Európai Unió egyik alapvető értéke – többek között a szabadság, az emberi jogok, a demokrácia és a kisebbségi jogok elismerése és védelme mellett – azon politikai kritériumok része, melyet az unióhoz való csatlakozáskor, minden leendő tagállamnak teljesítenie kell. Ezt a kritériumot az Európai Tanács az 1993-as koppenhágai ülésén fogadta el. Ennek az alappillérnek a meghatározásával törvényes úton kötelezik a tagállamokat arra, hogy egyebek mellett küzdjenek a korrupció ellen, védjék a szólás- és sajtószabadságot, valamint ne hozzanak önkényesen döntéseket és az állampolgárokat biztosítsák arról, hogy bármikor független bíróságokhoz fordulhatnak, ha ezek ellentéte érvényesül.
Miután az Európai Bizottság többször észlelt olyan esetet, amikor egyes tagállamokban valamilyen válsághelyzet miatt sérült a jogállamiság, 2014-ben létrehozta az uniós jogállamiság megóvásra szolgáló keretet (Rule of Law Framework). Ennek célja az volt, hogy az akkor még huszonnyolc tagállamban (az Egyesült Királyság 2020. január 31-én kilépett a közösségből) minden olyan veszélyt, amely a jogállamiságot fenyegetheti, szisztematikusan tudja kezelni. Ez lehetővé tette a Bizottság számára, hogy az adott tagállammal egyfajta párbeszédet kezdeményezhessen annak érdekében, hogy megelőzzék vagy elhárítsák a problémát.
A jogállamisági mechanizmus keretein belül az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság minden évben diskurzust folytat a kérdésről és ennek eredménye a jogállamisági jelentés.
A 2020-as fejlemények
Az Európai Bizottság idén szeptember 30-án tette közzé a jogállamiságról szóló jelentéseket. Ez az első olyan jogállamisági jelentés, amely uniós szintű, azaz mind a huszonhét tagállamot vizsgálja. A folyamat során a tagállamok is közreműködtek a beszámoló elkészítésében, amely a tagállamokat objektíven vette górcső alá az alábbi négy főbb témakört vizsgálva:
- milyen mértékben érvényesül a korrupció elleni fellépés,
- mennyire független és szabad a sajtó,
- fékek és ellensúlyok rendszerének megfelelő működése,
- a nemzeti igazságszolgáltatás függetlenségének megléte,
és kitér mind a pozitív mind a negatív változásokra. Minden tagállam tájékoztatást nyújtott a 2019-es év januárja óta történt nemzeti szintű változásokról, amelyek az általános jogi és intézményi kereteit, valamint a jogállamiságot érinti, egy előre kialakított és közös megegyezéssel létrehozott séma alapján. Ezek után az Európai Bizottság március 24 - május 4. között kikérte azok véleményét adott kérdésekben, akik érintettek voltak az egyes kérdéskörökben. Ezek együtteseként állt össze végül a tagállamokról készült elemzés.
Mivel az Európai Parlament képviselői több alkalommal jelezték, hogy az uniós alapértékek sérülnek, és javasolták, hogy olyan források, mint a helyreállítási alap vagy a hosszú távú kifizetések ne kerüljenek kiutalásra azoknak a tagállamoknak, ahol ez veszélybe kerül, így végül ez év október 7-én egy olyan új mechanizmus megalkotását javasolták, ami célravezető szankciókat szab ki ezekre az országokra. Így, ami még szintén újdonságot hozott az idei évben, hogy a Tanács és a Parlament tárgyaló delegációja között olyan előzetes megállapodás jött létre 2020. november 5-én, mely alapján létrehoznak egy új mechanizmust, amellyel az uniós kifizetések felfüggeszthetőek azon tagállamok esetében, ahol sérül a jogállamiság.
Node mi történik, ha sérül a jogállamiság?
Több forgatókönyv is szóba jöhet akkor, ha az elemzés során a Bizottság megállapítja, hogy valamely tagállamban csorbul a jogállamiság, s ezzel az uniós jog érvényesülése. Ebben az esetben a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat, amely pénzügyi szankciókkal is járhat, ha az Európai Bíróság úgy határoz. Mindezeken túl a Tanácsnak lehetősége van arra, hogy ajánlatot tegyen egy , vagy akár egyhangú döntést hozzon a szankcióról – ami akár a tagság felfüggesztése is lehet.
Pontosan mi a probléma?
Alapvetően elég szigorúan értékelték a tagállamokat, több esetben is komoly kritikákat kaptak, de még ezekhez képest is voltak kirívó normaszegők, közöttük például Bulgária, Lengyelország és Magyarország is. A magyar jelentésben a fentebb említett négy vizsgálati szempont mindegyikénél jelentős problémákat jegyeztek fel.
Reagálva a bírálatokra, Orbán Viktor levelet írt az EU soros, német elnökségének. A levélben kitért arra, hogy korábban is vizsgálták már az országot, és az akkor felmerülő kérdésekről már megállapodás született, valamint ha az unió következő hétéves költségvetése és a járványügyi mentőcsomag feltétele lesz a jogállamiság, az Magyarország érdekeivel ütközni fog és a tagállami bizalmat is csökkenti. Bírálta, hogy a Bizottság külső szervezeteket is megkérdezett és nem önállóan hozott döntést.
Nem csak Magyarország sérelmezte a feltételrendszert és az arra épülő megállapításokat: kezdetben Lengyelország miniszterelnöke, Mateusz Morawiecki is a döntés megvétózása mellett döntött. Morawiecki november 27-én látogatott Budapestre, hogy együtt tartsanak sajtótájékoztatót Orbán Viktorral álláspontjukról.
Azóta azonban Lengyelország bejelentette, hogy hajlandó visszavonni a vétóra vonatkozó szándékát. A miniszterelnök-helyettes, Jaroslaw Gowin, azt nyilatkozta, hogy számukra kedvezőtlen lenne az a megoldás, amely a vétó után következhetne. A visszalépés feltételéül szabták, hogy olyan magyarázó rendelkezésekkel egészítsék ki a jogállamisági mechanizmust, amely tisztázza, hogy a szankciók csak az uniós források kiosztását befolyásolhatja, a tagállamokat más témakörben nem szabályozhatja.
Orbán Viktor ez ügyben azt mondta, hogy Magyarország továbbra is kitart amellett, hogy a jogállamisági mechanizmust és költségvetést külön kell választani.
Mi következik most?
A Tanács következő döntésétől függ majd, hogy a következő hétéves ciklus kifizetéseinek kritériumai közé beemelik-e a jogállamiság feltételrendszerét. A következő EU-csúcson, ami december 9-én kerül megrendezésre, a vétó szándékot hivatalosan is meg kell erősíteni a vezetőknek.
Tehát arról, hogy a jelentéseknek lesz-e tényleges következménye még nem született végleges megállapodás. Kérdés, hogy az Európai Unió képes lesz-e elérni, hogy a felmerülő sérelmekre tényleges lépéseket tegyen és adott esetben szankciókat szabjon ki.
Pálmai Rebeka
Kép forrása: Európai Parlament
