A 2020-as év számtalan szempontból hozott változást a hétköznapokba. Ám még egy ilyen fordulatokkal teli évet is lehet fokozni. Az elmúlt hónapokban a COVID-19 járvány mellett az amerikai elnökválasztás volt a közbeszéd központi eleme, most pedig az Európai Unió jogállamisági vitája borzolta a kedélyeket. Rengeteg helyen olvashatjuk, s láthatjuk az ütköző álláspontokat, na de mi a vita alapja? Mit jelent egyáltalán a jogállamiság és mi is ez az új mechanizmus?
Az elmúlt hetekben a koronavírus keltette médiaérdeklődés csillapodni látszik, és ahogy lassan az életünk részévé vált a járvány, úgy helyeződött át a hangsúly más aktuális problémákra. Így kerülhetett reflektorfénybe az Egyesült Államokbeli tüntetéssorozat, amit George Floyd meggyilkolása váltott ki, és hasonlóképp történt ez a hazai Deák téri késeléssel is. Állandó szerzőnk véleménycikkét közöljük.
A határon túli magyarok választójoga hosszú évek óta vita tárgyát képezi. Támogatói és ellenzői más-más szempontokat tartanak fontosnak a kérdésben, így gyakran meglehetősen parttalan a csatározás. Trianon századik évfordulója kapcsán – ha marginálisan is – ismét napirendre került a téma.
A 21. században bátran kijelenthetjük, hogy az információ birtoklása olyan hatalom, amelynek megszerzéséért egyesek akár illegális eszközökhöz is nyúlnak. Sok országban, köztük Magyarországon is van azonban egy olyan módszer, ami beférkőzte magát a hétköznapjainkba, a közösségi oldalainkra. A „fake news” mára olyan fogalommá lett, amivel mindennap találkozhatunk, a hírekről pedig nem tudva, mi igaz és mi nem. Vagy éppen ez volna a cél?
„A hibrid rezsim a demokratikus intézmények és az antidemokratikus hatalomgyakorlás vegyüléke, átmenet a demokrácia és a tiszta diktatúra között” – írja Filippov Gábor politológus sokat hivatkozott cikkében. A Freedom House a május elején publikált jelentésében hibrid rezsimnek minősítette Magyarországot.
A magyar választási rendszerben az egyéni választókerületekben csak az szerez parlamenti mandátumot, akire a legtöbb voks érkezett. Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy mennyit is ér a szavazat, ha nem arra a jelöltre adtuk le, aki győztesen került ki a versenyből. Azért, hogy a többi jelöltre leadott szavazatok ne vesszenek el és a választói akarat jobban leképeződjön, töredékszavazatokat építettek be a rendszerbe. Amennyiben egy párt eléri a bejutási küszöböt, az egyéniben vesztes jelöltjükre leadott szavazat kompenzációként hasznosul, viszont a győztest is hozzásegíthetik a nagyobb sikerhez. A következőkben azt mutatjuk meg, hogyan történik mindez.
A Felelős Állampolgárokért Alapítvány és a Bánkitó Fesztivál Fertőzött politika címmel szervezett online vitát. Az apropót az immár hónapok óta tartó koronavírus-járvány szolgáltatta. Deutsch Tamás európai parlamenti képviselőt és Böcskei Balázs politológust Bruckner Máté kérdezte.
A koronavírus-járvány miatt leállt a világ. Csaknem mindenki betartja a kijárási korlátozást, az élet takaréklángon zajlik. A lengyel kormány mégis elnökválasztást rendezne május 10-én, a krízis kellős közepén. Az elsőre megdöbbentő tervezet olyannyira valós, hogy a Szejm elfogadta a levélszavazásról szóló javaslatot, a Jog és Igazságosság párt pedig mindent elkövet annak érdekében, hogy Andrzej Duda újabb öt évet tölthessen el államfőként. Nézzük, mi zajlik Lengyelországban!
Ahogy több országban, úgy hazánkban is a köztársasági elnök az államfő. A titulus birtokosa kevés politikai befolyással rendelkezik, szerepe mégsem merül ki az éjféli Himnuszt követő újévi köszöntőkben.
A koronavírus-járvány okozta válsághelyzetben világszerte a politikai közbeszéd frontvonalába került az alapjövedelem kérdése. Számos közgazdász, politikus, de még Ferenc pápa is úgy érzi, eljött az idő, be kell vezetni. Az intézkedés támogatói általában egészen addig egyetértenek, amíg a részletekről nem esik szó. Szerintük az alapjövedelem a társadalom legtöbb tagjának nagy segítséget jelentene, a javaslat ellenzői viszont úgy vélik, a legfontosabb problémákra nem nyújt megoldást, csupán tünetkezelésre alkalmas. Körbejárjuk, miért érdemes bevezetni, mi szól ellene, mik a politikai és a gazdasági érvek, valamint mi a realitása hazánkban és a világban.
