A közép-kelet-európai térséget március első heteiben érte el a koronavírus-járvány. Az országok kormányai talán jobban rá vannak szorulva egymás segítségére, mint valaha. De vajon van-e egy egységes válságkezelési stratégia a visegrádi négyek közt? Megnéztük!

Az Európai Unió válsága minden országot érint, és szinte bizonyos, hogy a járvány leküzdése után az államok politikusai éles vitákat fognak folytatni az EU-integráció jövőjéről. Ebben a helyzetben azonban nagyon fontos a szolidaritás és az együttműködés. A magyar kormány különösen nagy hangsúlyt fektetett kommunikációjában a V4 országok szövetségének, amelynek Magyarországon kívül tagja még Szlovákia, Csehország és Lengyelország. Azt több tanulmány vizsgálta már, hogy ez a szövetség a gyakorlatban mennyire működik, de egy ilyen, korábban ismeretlen és rendkívüli szituáció más cselekvési tervet követel.

Lengyelország

A V4-ek és az EU egyik legnagyobb tagállamában március 4-én jelentették be az első igazoltan koronavírussal fertőződött beteget. Ezt követően minden nap jelentek meg újabb esetek, a fordulópont azonban március 10-én jött el. A lengyel kormány ekkor jelentette a WHO-nak, azaz az Egészségügyi Világszervezetnek, hogy az úgynevezett „importált” esetekből, tehát azokból, amiket külföldről érkező személy esetében észleltek, áttértek az országon belüli fertőzések szakaszába. Ezzel egy időben elkezdődtek a korlátozó intézkedések bevezetései.
Kezdetben az 1000 fő fölötti szabadtéri és az 500 fő fölötti beltéri rendezvények megrendezését tiltották meg, viszont két nap múlva, március 12-én már az összes eseményt törölték.Az iskolák és az egyetemek bezárását is elrendelték, kezdetben optimista módon március 25.-ét tűzve ki az újranyitás napjának, valamint rögzítették: az év végi záróvizsgákat és az érettségit meg kell tartani! A napi esetszámok azonban csak aznap kezdtek el igazán megnőni, így a bezárásokat április 10-ig meghosszabbították. Március 20-án a kormány hivatalosan is járványhelyzetet hirdetett és további szigorításokat vezettek be: a két főnél nagyobb találkozók megtartását szabálysértésnek minősítették, a kijárást korlátozták, csak szükséges esetben, vásárlás és munkába járás céljából lehet elhagyni a lakhelyet, illetve kiskorúnak számító személyek nem tartózkodhatnak az utcán felügyelet nélkül. Minden olyan intézményt bezártak és szolgáltatást berekesztettek, ami nem számít létfontosságúnak a mindennapi élet szempontjából. Érdekesség, hogy a kormány húsvéthoz közeledve lazította az addigi politikáját, és a maximum 50 fős vallási szertartásokat engedélyezik majd.

Lengyelország a kezdettől fogva az egyik legrosszabb tesztelőnek számított, nála csak két EU-s ország, Magyarország és Horvátország végzett hátrébb az 1 millió főre jutó elvégzett tesztek összesítésénél. A lengyel kormány már március első napjaiban előkészített egy speciális törvényt, amit a parlament elsöprő többséggel meg is szavazott. A közvélemény megosztott volt a kérdésben, mivel a lengyel alkotmány tartalmazza a különleges jogrend fenntartására vonatkozó feltételeket és annak lehetséges hosszát. Eszerint szükségállapotot maximum 90 napig lehet elrendelni és egy alkalommal, további 60 napra meghosszabbítható. A benyújtott és elfogadott javaslat alapján ez 180 napra tolódik ki és nagyobb mozgástérrel ruházza fel a kormányt. Ennek következtében megjelentek azok a vélemények is, amik a demokráciát féltik, mivel a törvény kiiktatja a fékek és egyensúlyok rendszerét a hatalommegosztásból. Cikkünk írásakor Lengyelországban 5205 megbetegedés mellett 159 halálesetet és 222 sikeres gyógyulást regisztráltak közel 100 000 teszt elvégzése után.

Csehország

Az országban március 1-jén jelentették be az első megbetegedéseket – rögtön hármat –, majd rá két napra már növekedésnek is indult az igazoltan fertőzött esetek száma. A cseh kormány hamar megelőző intézkedéseket hozott, a határokat lezárta, az iskolákat pedig bezáratták. Március 12-én a teljes országra kiterjedő veszélyhelyzetet hirdettek, amire az ország modernkori történelmében korábban nem volt példa. Minden olyan eseményt, amin kettőnél többen vesznek részt betiltottak, valamint kötelezővé tették a szájmaszk használatát minden ember számára, amikor utcán, közterületen, vagy boltban tartózkodik. Március 15-én a teljes országot karanténba helyezték, és korlátozták a kijárást, a szabályszegőknek pedig súlyos eurókban mérhető büntetést helyeztek kilátásba.

Csehország másban is az élen jár, a tesztelési kapacitásai Dél-Koreához hasonlíthatóak, felállítottak úgynevezett drive-through tesztelési pontokat, aminek a lényege, hogy hasonlóan egy gyorsétteremhez, az embereket az autójukban tartózkodva minél gyorsabban teszteljék. Kétféle megoldás is létezik: vagy az állam biztosítja ingyenesen abban az esetben, ha gyanús esetnek minősül vagy pedig önfinanszírozással is igénybe vehető – egy teszt nagyjából 30-40 ezer forintba kerül. Dél-Moráviában pedig ’okos karantént’ hoztak létre, aminek célja, hogy az emberek telefonjáról kinyert adatok alapján figyelje, hogy érintkezhetett-e fertőzött emberrel, és figyelmeztesse abban az esetben, ha ez megtörtént. A jövőre nézve a terv, hogy a kijárási korlátozás helyét ez a rendszer vegye át az egész országban.

Talán éppen ennek köszönhető, hogy Csehországban igen magas a fertőzöttek száma, jelen pillanatban 5221 igazolt eset van, amiből 99 haláleset és 233 szerencsés gyógyulás. Hasonlóan Lengyelországhoz, a cseheknél is majdnem 100.000 tesztet végeztek el eddig, azonban a napi kapacitást jelentősen emelni akarják. A jelenlegi intézkedéseket a cseh kormány április 12-ig hosszabbította meg. Érdekesség, hogy az ország élen jár a szolidaritásban: Kínának kétszer is nagy mennyiségű egészségügyi felszerelést küldtek, Olaszországnak és Spanyolországnak pedig összesen 110 000 FFP2-es maszkot és 10 000 védőruhát adtak, míg Szlovéniának 1 millió sebészi maszkot és 200 000 FFP2-es maszkot adományoztak.

Szlovákia

Északi szomszédunknál március 6-án ütötte fel a fejét a vírus, az akkor még Peter Pellegrini által vezetett kormány pedig nagyon gyorsan reagált: március 9-én már be is zárták az összes iskolát először két hétre. Később, 12-én veszélyhelyzetet hirdettek, és korlátozták az emberek szabad mozgását. A szórakozóhelyeket, éttermeket bezárták, a nem létfontosságú boltok sem nyithatnak ki. Március 25-én pedig ők is kötelezővé tették a szájmaszk viselését. Szlovákia tehát a szokásos utat követte, és a számokból úgy látszik, hogy kontroll alatt tartják a megbetegedést. Jelenleg „csak” 682 megbetegedést tartanak számon, amiből két sajnálatos haláleset és 16 ember gyógyulását is jelentették. Viszont ellentétben Csehországgal, itt a teszteléssel közel sem állnak olyan jól. Eddig csupán 19 681 tesztet végeztek el, napi szinten körülbelül 1500-2000 új embert vizsgálnak, de egy ideig fennállt a veszélye annak, hogy a rendelkezésre álló készlet elfogy. Talán a kevés tesztelésnek köszönhető, talán a sikeres korlátozásoknak, de Szlovákiában a napi új esetszám átlagosan 25, azaz a többi országhoz képest alacsonyan tartják a megbetegedések számát, ezzel elnyújtva a járványgörbét. Szlovákia néhány napja bejelentette, nem engedélyezi az országba való be- és kilépését a 7,5 tonnánál nagyobb kamionok esetében, de ezt a rendelkezést másnap feloldották. Igor Matovic miniszterelnök bejelentette, hogy a húsvéti időszakra utazási korlátozásokat fognak bevezetni, senki sem hagyhatja el azt a járást, amiben életvitelszerűen tartózkodik, ezzel próbálják elejét venni a rokonlátogatásoknak, amik elszabadíthatják a vírus terjedését.

Magyarország

Itthon március 4-én, közel 1 hónapja ütötte fel a fejét a megbetegedés, két iráni diáknál mutatták ki a betegséget. Kezdetben enyhe korlátozó intézkedéseket hoztak, a beutazást és vízumkibocsátást korlátozták, majd a március 15-i állami ünnepség rendezvényeit mondták le. Az első komolyabb intézkedéscsomag március 11-én jött, amikor a kormány elrendelte a veszélyhelyzetet, távoktatási rendet vezetett be az egyetemeken, ideiglenes határellenőrzést és rendezvények törlését rendelték el. Március 16-án a teljes oktatás digitális tanrendre állt át, valamint az összes határt lezárták a nem magyar állampolgárok előtt. Március 27-én pedig életbe léptek a kijárási korlátozások, amik értelmében a lakóhelyet csak különösen indokolt esetben lehet elhagyni. Egyelőre ez a rendelet április 11-ig áll fenn, s a jövőjéről április 9-én lehet döntés.

A kormány – Lengyelországhoz hasonlóan – itthon is elfogadott egy különleges jogrendre vonatkozó törvényt, aminek értelmében a korábban kihirdetett veszélyhelyzet alatt meghozott törvény erejű rendeletek érvényessége határozatlan időre, visszavonásig szól. A veszélyhelyzet lezárulta a járvány végében lett meghatározva, amiről a parlamenti többség fog dönteni, a rendeletek visszavonásának esetében azonban a kormány kezében van a felelősség. Komoly kritika érte a kormányt amiatt, mert nem hozták nyilvánosságra a megbetegedések nemi, életkori és területi adatait. Végül április 1-én történt ebben változás, ekkortól kezdve elérhetővé vált az elhunytak neme, kora és alapbetegségei, valamint a területi alapú megbetegedések számai. A kormány bejelentette, hogy Szerbiának és Észak-Macedóniának maszkokat, illetve egyéb egészségügyi felszereléseket adományoz, mivel ezen országok talpon maradása fontos a migrációs helyzet stabilitása miatt is. Magyarországon e pillanatban 25 748 tesztet végeztek el, ami 895 pozitív esettel járt. Ebből 58 ember elhunyt, míg 94 felépült a betegségből.

Összehasonlítás

Az Oxford University készített egy kutatást március 24-én, ami a kormányzati intézkedések szigorúságát vizsgálta. Ez alapján az aktuális állapotban a szomszédos Horvátországban voltak érvényben a legszigorúbb szabályok, 100-as értéket ért el. Ehhez képest Lengyelország 67, Csehország 81, Szlovákia 52, míg Magyarország 90 pontot ért el.

A különböző kormányzati intézkedések bevezetéséig eltelt napok száma az első igazolt esetet követően:

A V4 országok közötti együttműködés tetten érhető volt egyrészt annál az esetnél, mikor a magyar-szlovák határ mentén élő embereknek engedélyezték a bejárást a szomszéd országba munkavégzés céljából. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy hasonló intézkedés több ország esetében is megtörtént. A járvány kitörésekor, az első cseh adománynál Magyarország és Ausztria is küldött segélyszállítmányt Kínának. Az látszik azonban, hogy Csehországot leszámítva a több országnak még bőven van hova fejlődni a tesztelési kapacitást illetően, itt talán érdemes lenne segítséget kérni a cseh kormánytól, akár erőforrás, akár tudás terén, hiszen a WHO ajánlása is az: tesztelni, tesztelni, tesztelni. A korlátozó intézkedések meghozatalában Szlovákia volt a leggyorsabb, és náluk is van a legkevesebb igazolt eset, ami akár ennek a számlájára is írható, viszont az egyértelmű, hogy a jelenlegi helyzetben még senki sem lélegezhet fel. A továbbiakban is szükség van arra, hogy a kormányok együttműködve, egymást figyelve időben hozzanak fontos és jó döntéseket, hiszen csak így van lehetőség arra, hogy az eddig sikeresen megakadályozott tömeges megbetegedések szakaszába minél később lépjünk.

Pintér Patrik