Ahogy több országban, úgy hazánkban is a köztársasági elnök az államfő. A titulus birtokosa kevés politikai befolyással rendelkezik, szerepe mégsem merül ki az éjféli Himnuszt követő újévi köszöntőkben.

Magyarországon a köztársasági elnök feladatait az Alaptörvény határozza meg: a nemzeti egység kifejezése és az államszervezet demokratikus működésének biztosítása a legfontosabb, amit a jelenleg a második ciklusát töltő Áder Jánosnak is tennie kell. Hatásköreit is ezek értelmében rögzítették.

Egyik legfontosabb feladata a törvények kihirdetése, vagy éppen vétózása. Az országgyűlés által elfogadott javaslat aláírására öt nap áll rendelkezésére. Amennyiben ezt megteszi, és elrendeli a kihirdetést, a törvény megjelenik a Magyar Közlönyben – onnantól pedig hatályos. Dönthet ugyanakkor úgy is, hogy nem írja alá a jogszabályt. Ebben az esetben két lehetőség áll fenn: ha Alaptörvény-ellenesnek ítéli a törvényt, akkor alkotmányos vétójával élve az Alkotmánybírósághoz továbbítja ellenőrzésre. Amennyiben a tartalmával nem ért egyet, akkor visszaküldi az országgyűlésnek észrevételeit, és átgondolásra kéri őket – ez a politikai vétózás.

Szintén fontos kötelessége a választások és az országos népszavazások időpontjainak kihirdetése. Az új országgyűlés és kormány megalakulásában is szerepet játszik: összehívja az alakuló ülést, javaslatot tesz a miniszterelnök személyére, valamint kinevezi a minisztereket.

A köztársasági elnök képviseli Magyarországot a nemzetközi kapcsolatokban, diplomáciai rendszervényeken. Bizonyos nemzetközi szerződések megkötésében is szerepet játszhat.

Ezeken felül dönt a kinevezésekről akár az olyan jelentősebb pozíciók esetében, mint amilyen a jegybankelnöké, de például az egyetemi rektorokat, egyetemi tanárokat is ő nevezi ki. Érdekesség, hogy mindemellett a köztársasági elnök a Magyar Honvédség főparancsnoka.

Mennyit dolgoztak?

Eddigi államfőink politikai szerepvállalása meglehetősen eltérő mértékű. Néhányuk aktívan élt jogaival, de olyat is találunk közöttük, aki inkább a békés együttműködést választotta. Tekintsük át a számokat és a körülményeket!

A rendszeráltás utáni első magyar köztársasági elnök, Göncz Árpád 1990 és 1995 közötti ciklusa alatt politikai ellensúlyt jelentett Antall József kormányával szemben, hiszen a legnagyobb ellenzéki párt, az SZDSZ jelöltje volt. A rendszerváltást követően nem volt teljesen tiszta, meddig terjed az államfő hatásköre, így Göncz gyakran keveredett politikai vitába. Három törvényjavaslatot adott be és hétszer élt alkotmányos vétójával. Kijelenthetjük, hogy talán az egyetlen olyan köztársasági elnökünk volt, aki jelentős politikai befolyással bírt. Második ciklusában, 1995-től 2000-ig nagyrészt szimbolikussá és támogatóvá vált szerepe, hiszen az MSZP-SZDSZ koalíció vette át a kormányzást 1994-ben, majd az 1998-as választást követően, amikor Fidesz-FKgP-MDF szövetség győzött a választáson, ismét ellenzékivé vált. Politikai vétójával kétszer, az alkotmányossal egyszer élt az újabb öt év alatt.

Gönczöt Mádl Ferenc követte, aki 2000 és 2005 között töltötte be a tisztséget. A kormánypártok jelöltjeként lépett hivatalba, majd a 2002-es MSZP-SZDSZ szoros választási sikerét követően ellenzéki köztársasági elnök lett. Hat politikai és tizenhárom alkotmányos vétó fűzhető a nevéhez, szerepe inkább szimbolikusnak, támogatónak tekinthető, konfliktusba ritkán került.

A legizgalmasabb körülmények között Sólyom Lászlót választották meg, aki 2005-től 2010-ig volt köztársasági elnök. Az Alkotmánybíróság első elnökét a Fidesz és az MDF jelölte az államfői tisztségre, ellenfele pedig a kormánypártok támogatottja, Szili Katalin volt. Az MSZP és az SZDSZ képviselői azonban nem tudtak megegyezni, a belső ellentétek eredményeképp pedig nem saját jelöltjüket szavazták meg, hanem az ellenzékét. Sólyom László aktívan élt jogaival: harmincegyszer politikailag, tizenhétszer alkotmányosan vétózott. Konfliktusai alkalmanként voltak, összességében szimbolikus ellensúlynak minősíthetjük tevékenységét. 

Elődjéhez képest a Fidesz-KDNP politikusa, Schmitt Pál 2010-től 2012-ig töltötte be a posztot, amelyből lemondással távozott. Lényegében egyáltalán nem élt lehetőségeivel: egyetlen törvény ellen sem emelt vétót, a kormánnyal sohasem került konfliktusba, alárendelt szerepben működött köztársasági elnökként. Meg kell említeni, ő látta el kézjegyével a 2012 óta hatályos Alaptörvényt.

A 2012-ben megválasztott Fidesz-KDNP jelölt Áder János politikai szerepe szintén támogató, szimbolikus. Schmitt Pállal ellentétben Áder első ciklusa alatt gyakran élt jogaival: 2017-ig huszonnyolc politikai és öt alkotmányos vétó fűzhető a nevéhez. Ahogyan azt már említettük, a politikus jelenleg második öt évét tölti hivatalában.

Nem mindig unalmasak

Köztársasági elnökeink a történelembe nemcsak pozíciójukkal írták be magukat. Sokak fejében az a kép él, hogy a politikusok élete igazából nem szól másról, mint a parlamenti vitákról. Érdemes tudni azonban, ez koránt sincs így.

Göncz Árpád neve A Gyűrűk Ura-trilógia rajongóinak annak ellenére is ismerősen csenghet, ha nem foglalkoztak soha a politikával. Nem véletlenül, hiszen a könyvsorozat fordítását az egykori köztársasági elnök fejezte be. Göncz angolul egyébként börtönévei alatt tanult meg, ott is kezdte el gyakorolni hivatását. Tolkien könyvsorozata nemcsak munka volt számára; elmondása alapján akárhányszor megbetegedett, mindig A Gyűrűk Urát olvasta.

Schmitt Pál szereplése egészen más miatt nevezhető izgalmasnak. Az olimpiai bajnok vívó mindössze két évig volt Magyarország köztársasági elnöke, pályájának véget doktori disszertációjának köszönheti. 2012-ben a hvg.hu tárta fel, hogy az államfő 215 oldalas értekezéséből nagyjából 180 oldalt plagizált – egy bolgár kutató, Nikolaj Georgiev munkáját szó szerint lefordította. Később kiderült, hogy Klaus Heinemann német professzor tanulmányából 17 oldalt fordított, illetve más kutatók munkáit szintén beazonosították. Schmitt a vádat eleinte tagadta, ám végül nemcsak doktori címe lett oda, de a köztársasági elnöki posztjáról is lemondott.

Kormányformától függ

Az államfők politikai jelentősége országonként eltérő – a kormányforma határozza meg. Ezeket a végrehajtó és a törvényhozó hatalom kapcsolata alapján ötfelé különíthetjük el. Az alábbiakban ezeket a kormányformákat mutatjuk be, ismertetve az államfő bennük gyakorolt szerepét.

Elnöki kormányformákban nincs külön állam- és kormányfő, csak az elnök van. Amellett, hogy ő a végrehajtó hatalom feje, beleszól a törvényhozó hatalomba is. Jogilag felelősségre vonható, ha alkotmányt sért. Elnöki kormányforma van például az Amerikai Egyesült Államokban.

Félelnöki forma esetében – amilyen Franciaországban is működik – az államfő és a kormányfő személye elkülönül. Az elnök erős politikai hatalommal bír, neki felelős a kormány. Feloszlathatja a parlamentet.

Parlamentáris kormányforma esetében a parlament a legfőbb döntéshozó szerv, az államfő szerepe szimbolikus. Ő nevezi ki a kormányfőt. Parlamentáris kormányformája van például az Egyesült Királyságnak.

Kancellári formájú ország Magyarország is. Az államfő politikai szerepe gyenge, főleg protokolláris. A parlamentnek alárendelve működik. Kormányalakításra kéri fel a kormányfőt.

A Svájcban működő direktoriális rendszerben az elnök évente rotálódik, a kormány tagjai között a viszony kollegiális, viszont a megválasztásuk után teljesen függetlenednek a törvényhozástól.

Klein Adrienn