„A hibrid rezsim a demokratikus intézmények és az antidemokratikus hatalomgyakorlás vegyüléke, átmenet a demokrácia és a tiszta diktatúra között” – írja Filippov Gábor politológus sokat hivatkozott cikkében. A Freedom House a május elején publikált jelentésében hibrid rezsimnek minősítette Magyarországot.

A világ átalakulásával egyre több mindenből készül hibrid verzió. Elég, ha csak a legnépszerűbb termékre, a hibrid autóra gondolunk, amelynek sajátja, hogy kétféle meghajtással működi, különböző metódusok keverékeként jön létre a rendszer. A hibrid szó jelentése sem más: keverék, két dolog keresztezése.

Az elnevezés alapján tehát sejthető, hogy a hibrid rezsim is egy effajta ötvözet. Ahogy Böcskei Balázs és Szabó Andrea is rögzíti a Hibrid rezsimek – A politikatudomány X-aktái című könyvben: ma már konszenzus van a kutatók között abban a kérdésben, hogy a demokrácia és az autokrácia közötti szürkezónában álló önálló rezsimtípusról beszélünk. Viszont ezek folyamatosan változó rendszerek, illetve sokféle hibrid rezsim létezik. Mégis azért tekinthetjük összetartó halmaznak, mert az alapvető jogi, hatalomgyakorlási és médiahelyzet rendkívül hasonló ezekben az országokban.

A lényeg a részletekben van

A hibrid rezsimekben sosem puccsal, katonai hatalomátvétellel vagy polgárháborúval jutnak pozícióhoz a politikusok, hanem rendre választások útján. A kormány az ellenfeleit nem bántalmazza, nem folyik vér az utcán. Ezekben az országokban a vezetők meghaladták az elnyomás ilyen brutális formáit. Vagy éppen belátták, hogy a jelenlegi világrendben nem jó üzlet tiszta autoriter rendszert építeni.

Filippov Gábor politológus 2018-ban írt cikket arról, hogy Magyarország hibrid rezsim. Dolgozata rendkívül sok emberhez jutott el, ekkor került a hazai köztudatba a fogalom. Gondolatmenete szerint a liberális demokrácia eszméje győzött a világban, és ezt az autoriter vezetők nagy része sem bolygatja, mert politikailag túl költséges lenne. Egyébként pedig szükség sincsen rá, mivel a demokrácia meghackelhető, így a hagyományos intézményi kereteit nem szükséges eltörölni.

Ebből azt szűrhetjük le, hogy míg a demokrácia külsőségei megmaradnak, finomhangolt módszerekkel igyekszik biztosítani a kormány a hatalmát. Ilyen eszköz lehet a választási törvény számára kedvező módosítása, a pártfinanszírozás kérdése, az ellenzék anyagi ellehetetlenítése, állami médiabirodalom kiépítése, kormányközeli oligarchahálózat létrehozása és még folytathatnánk a sort.

Ezekben a rendszerekben a fő az, hogy a vezetők autoriter szándékaikat a demokrácia köntösében valósítják meg. Szemléletes példa lehet a választási rendszer módosítása, ami a kormánypártoknak kedvez. A választásokon bárki indulhat, papíron ugyanakkora sansszal, azonban a választási törvény megváltoztatásával előnyt kovácsol magának a regnáló csoport. Így az ellenzék szélmalomharcot vív, hiszen olyan rendszerben versenyez, amely úgy lett megalkotva, hogy csekély esélye legyen a győzelemre.

Azonban a valódi ellenzékkel szemben más eszköze is van ezeknek a rendszereknek. Filippov 2018-as kutatásában rávilágít, hogy a hibrid rezsimek gyakran saját „bábellenzéket” építenek ki, ezzel biztosítva a kirakatdemokráciát és a hatalmat egyben.

Emellett az ellenzéki pártoktól a szüntelen vizsgálatoknak köszönhetően kimutatott szabálytalanságok miatt rengeteg állami támogatást vonnak meg, ami a szervezetek bevételének legnagyobb részét tenné ki. Ha kampányidőszakban vagy az előtt rónak ki súlyos büntetést valamelyik pártra, azzal gyakorlatilag ki is húzzák azt a versenyből.

De az újságok attól még megírják az igazat!

A hibrid rezsimekben is működik független média, csakhogy rettentő nehéz felvenniük a versenyt az államilag támogatott orgánumokkal, mivel azoknak lényegében végtelen forrás áll rendelkezésükre. Azonban nem ez az egyetlen nehézség a független médiumok számára. A hibrid rezsimekben a kormányzati propaganda általában nem finomkodik, gyakoriak a másképp gondolkodókkal – akár komplett újságokkal és televíziócsatornákkal – szembeni lejáratókampányok. A kiépített médiahálózat segítségével a társadalom rendkívül széles rétegét lehet egyfajta burokban tartani.

A kormányt szintén ellenőrző, nagyon fontos demokráciatartozék a civil szféra. Rájuk is hasonló eljárás vár, mint a kritikát megfogalmazó többi entitásra. A közép-kelet-európai hibrid rezsimekben a civileket főként a nyugati világ ügynökeiként kezelik, pontosabban ezzel próbálják hitelteleníteni őket. A kormányzat azt igyekszik kommunikálni, hogy nem saját megfontolásukból dolgoznak ügyekért, hanem háttérhatalmi erők mozgatják a civileket.

Mitől működnek ezek a rendszerek?

A hibrid rezsimek egyáltalán nem tagadják a demokráciát és a jogállamiságot, éppen ellenkezőleg: ezek nyelvi eszközei alkotják legitimitásuk alapját. Kormányok rendre a többségi demokráciára hivatkoznak, vagyis a választások eredménye ad felhatalmazást számukra. Jellemző, hogy ezekben a rendszerekben sokszor igyekeznek népszavazásokkal alábástyázni az egyes intézkedéseket. Itt fontos megjegyezni, hogy a kormányok folyamatosan monitorozzák a választói attitűdöket, véleményeket, nehogy súlyos társadalmi elutasítottságba ütközzenek egyes kérdésekben.

Attól tudnak jól működni ezek rendszerek, hogy pontosan lavíroznak a demokrácia és az autokrácia közötti, már említett szürkezónában. Látszólag szabad a választás, a média, megvan a lehetősége az ellenzéknek és a civil szférának. Mégis minden területen jelen vannak a nehezítések, a kellemetlen anyagi vagy személyes támadások, ám nem a régi, nyílt erőszakos módon, hanem új, cseles verzióban.

Van ellenszer?

Érdekesen hangozhat, de a hibrid rezsimek legnagyobb gyengesége éppen abból fakad, ami a legitimitásának gerincét is adja: választásokat tartanak. Filippov rámutat tanulmányában, hogy a hibrid rezsimek eddig sorra választásokon buktak meg. Hiába volt kiépített médiabirodalom, végtelen erőforrásfölény, a választásokon igenis megdönthetők a rendszerek. Két dolgot azonban fontos hozzátenni ehhez:

A kormányon lévők választási veresége egyáltalán nem garancia arra, hogy az új vezetők nem lesznek autoriter hajlammal megáldva – Zambiában és Fehéroroszországban ilyen módon csak a nevek cserélődtek. Illetve ahhoz, hogy ne csak a választási győzelem, de a rendszer megváltoztatása is megvalósuljon, elengedhetetlen a kellő méretű szavazóbázis, amivel elérhető az a mértékű demokratikus felhatalmazás, amivel megállítható, és visszafordítható a hibridizáció.

Bruckner Máté