Az Amerikai Egyesült Államok megállapodást kötött Afganisztánnal a katonai egységek tizennégy hónapon belüli kivonásáról. A megegyezés tárgyalások megkezdésére kötelezi a tálib vezetőséget a kabuli kormánnyal, illetve az al-Kaida és a hozzá hasonló terrorszervezetek működésének betiltását is magába foglalja. Az amerikai-tálib békemegállapodásnak köszönhetően közel két évtizedes konfliktus végére kerülhet pont.
Február végén Dohában írta alá Zalmay Khalizad, az USA afganisztáni különmegbízottja és Abdul Gáni Baradar tálib molla a békemegállapodást, Mike Pompeo amerikai külügyminiszter pedig tanúként volt jelen az eseményen. Az egyezmény értelmében az első százharmincöt napon belül 8600-ra csökkentik Afganisztánban az amerikai katonák számát, majd – tizennégy hónapon belül – a teljes haderőt kivonják az országból.
A tálibok kötelezettséget kaptak – az általuk eddig az USA bábjának tartott – kabuli kormánnyal való tárgyalásokra. Megígérték továbbá, hogy nem hagyják, hogy az egyes terrorszervezetek bázisként használják fel területüket. A kabuli kormánynak március 10-ig, a tárgyalások megkezdéséig ötezer tálib foglyot szabadon kell engednie, amiért cserébe ezer afgán bebörtönzött szintén visszanyerné szabadságát.
9/11-gyel kezdődött
Az amerikai-afgán konfliktus 2001. szeptember 11-én éleződött ki, amikor közel háromezer ember vesztette életét az al-Kaida (a new yorki World Trade Center leomlását is okozó) merénylete miatt. Hamar azonosították a terrorcselekmény főszervezőjét, Osama Bin Ladent. A tálibok – Afganisztán akkori irányítói – elutasították a Bin Laden kiadására vonatkozó parancsot, ezért az Amerikai Egyesült Államok a merényletet követő hónapban légitámadást indított ellenük. A harchoz időközben több ország csatlakozott – magyar katonák is teljesítettek szolgálalatot –, a tálib vezetőség pedig elvesztette hatalmát. Az Egyesült Államok tizennyolc éve küzd a terrortámadások befejezéséért.
Az egyezmény visszhangja
Egy ilyen horderejű – egyes vélemények szerint történelminek titulálható – megállapodás esetében természetesen megoszlanak a pozitív és negatív nyilatkozatok, hiszen mindegyik fél számára ad, ugyanakkor el is vesz valamit.
„Ennyi év után ideje hazahozni az embereinket” – mondta Donald Trump, az Amerikai Egyesült Államok elnöke.
Trump a Fehér Házban nyilatkozott a dohai aláírásról. Beszédében hangsúlyozta az afgán események hosszát és nehézségeit, ami után elérkezett az idő az amerikai katonák hazatérésére. Kiemelendő, az elnök számára ez a lépés akár előnyt is jelenthet a novemberi választáson. A katonák még a szavazás előtt hazatérnek, így nem érződik direkt hatásnak, ugyanakkor a hála bizonyosan jelentős szerepet fog játszani a saját és szeretteik döntésének meghozatalában. „Őszintén hiszem, hogy a tálibok bizonyítani akarják, hogy nemcsak az időnket vesztegetjük. Ha rosszra fordulnának a dolgok, olyan erővel térünk vissza, amit még soha senki nem látott” – tette hozzá Trump.
A kabuli kormányzat részéről nem ennyire pozitív megítélésű ez az egyezmény. Az afgán elnök, Asraf Gáni szerint a megállapodás a legitim vezetés bevonása nélkül született meg, így tiltakozik a rájuk eső feltétel teljesítése – a fentebb már említett ötezer fogoly szabadon engedése – ellen. Ez a szám ugyanis a fogvatartott radikálisok felét jelentené. „Nem az Egyesült Államok dönt” – emelte ki. A kabuli vezetés szerint a megállapodás inkább segíti elő a tálibok újbóli megerősödését, mintsem a békét.
További tiltakozóként Zahra Husseini, egy kabuli aktivista is megfogalmazta aggodalmait. Úgy gondolja, a megállapodás csak tovább ront az afgán nők helyzetén, a tálib uralom alatti elnyomást hangoztatta. „Ez inkább a hatalomba visszatérésüket jelenti, nem pedig a békét” – mondta az aktivista.
Klein Adrienn
