PolAlap - A politikai alapozó

Királyok a pácban

2020. április 13. - Polalap

A XVIII. századi eszményeken alapuló demokratikus államberendezkedés Európa-szerte leváltotta a múlt század elnyomó rezsimjeit. Az alkotmányos monarchiák és az uralkodói dinasztiák azonban nem tűntek el. Bár politikai szerepük egyre csekélyebb, számos országban mind jogi, mind kulturális szempontból elengedhetetlen részét képezik a közéletnek. Szimbolikus közszereplők, megjelenítik a nemzet egységét, valamint jelképes biztosítékai annak, hogy az ország dicső történelmi múltja sosem veszik feledésbe. Vagyonuk évszázadok öröksége, méltósággal végzett munkájuk, kifogástalan életvitelük eredménye. Mi történik azonban, ha hibáznak?

juancarlosyfelipe.PNG

Tekintélyüket a mai napig őrzik, azonban korrupciós botrányoktól a legmagasabb rangúak sem mentesek. A spanyol királyi ház internetes oldalán közleményben reagált a The Telegraph brit napilap március 14-én megjelent cikkére, amelyben a visszavonult I. János Károly (fenti képünkön balra) által alapított két svájci bankszámlával rendelkező offshore-alapítványt egy Szaúd-Arábiából érkező 65 millió eurós ajándékösszeggel hozták összefüggésbe.

Még nem tisztázott a történtek előzménye, nem egyértelmű, hogy a szaudi királyi család minek fejében utalta át a pénzösszeget, de feltételezhetően egy nagysebességű vasútvonal kiépítéséről kötött szerződés kívánt ellenszolgáltatást. Mivel fia, VI. Fülöp (fenti képünkön jobbra) állítása szerint ő a tudta nélkül kedvezményezettje volt a Zagatka és a Lucum nevű alapítványoknak, lemondott apjától – I. János Károlytól – származó anyagi örökségéről, valamint megvonta a volt királytól a költségvetési támogatást. Svájci hatóságok vizsgálatát követően az is kiderült, hogy a másik kedvezményezett, I. János Károly 73 éves unokatestvére, Álvaro d’Orleans-Borbón az alapítványból származó pénzből finanszírozta magángépes utazásait. A volt király kétes pénzügyi tevékenységének ügyében csalás és pénzmosás vádjával még nyomoz a spanyol korrupcióellenes ügyészség.

A visszavonult uralkodó

I. János Károlyt a spanyol polgárháborúból győztesen kikerült, hírhedt szélsőjobboldali diktatúrát kiépítő Franco tábornok nevezte meg utódjaként. Bár a monarchiát, a diktátor hatalmi törekvései miatt előzetesen felszámolták, az uralkodócsalád végül visszatérhetett az ország élére, és kiemelt szerepet játszott Spanyolország demokratikus átalakulásában. Legalizálták a pártok működését, betiltották a francóista szervezeteket és amnesztiát hirdettek a politikai okokból elítéltek számára. Az 1978 decemberében napvilágot látott alkotmány Spanyolország államformáját már parlamentáris monarchiaként határozta meg.

A volt király szenvedélye a sport, különösképpen a vitorlázás. Ezt bizonyítja, hogy 1972-ben ebben a sportágban még a nyári olimpián is részt vett. Sokáig töretlen népszerűségén egy 2013-as botrány ejtett csorbát. Lánya, Krisztina hercegnő és férje korrupciós botrányba keveredett, miközben őt magát azzal vádolták, hogy állítólagos szeretőjének jelentős anyagi támogatást nyújt ingatlanadományok formájában. János Károly király ezt követően egészségi állapotára hivatkozva lemondott uralkodói címéről, és átadta a trónt fiának, VI. Fülöpnek.

Újabb brit kilépés

A királyi családok életének finanszírozása kapcsán nem régen Harry sussexi herceg és felesége Meghan hercegné példátlan döntése hozta lázba a sajtót. A pár úgy határozott, hogy kivonja magát uralkodói kötelezettsége alól, és mivel a szabályok értelmében eddig egyikük sem folytathatott kereső tevékenységet, most saját lábukra kell állniuk, mivel a brit királyi ház innentől nem állja költségeiket. Harry és Meghan elhatározása megosztotta a közvéleményt. Sokan üdvözölték a döntést, de a többséget megdöbbentette a hagyományokkal való drasztikus szakítás.

harrymeghan.jpg

Miből él a király?
A királyi családok állandó bevétele főként az ország költségvetéséből származik. Földbirtokaik és ingatlanvagyonuk nagy része az állam tulajdonát képezi, és szolgálatukért cserébe éves járandóságban részesülnek. Az adófizetők jelentős összeggel járulnak hozzá a királyi család életéhez, de egyes esetekben a népszerűségükből adódóan fellendülő turizmus több pénzt hoz az államkasszának, mint amennyit királyi életmódjuk felemészt. Fokozottan igaz ez a brit uralkodóházra – amelyhez egyébként évente közel 70 millió font folyik be az adókból –, hiszen a londoni Buckingham palotát évente több, mint ötvenezren látogatják, nem beszélve a II. Erzsébet királynő témájú szuvenírtermékek garmadájáról.

„Lehetsz király, hiába vagy”

A királyság intézményének megítélése sokat változott az elmúlt évszázadok során. A középkorban hatalmukat Istentől származtatták, ezért legitimitásukat, illetve az ebből fakadó politikai és gazdasági befolyásukat senki nem vitatta. Legfőbb szuverénként egy személyben képviselték országuk törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalmát.

Mára az uralkodók, mint államfők a szokásjog miatt nem élnek erősebb jogosítványaikkal. Jogköreik ellenben sokszor még mindig szélesek: hivatalosan ők nevezik ki a miniszterelnököt, bárkit részesíthetnek uralkodói kegyelemben, parancsolhatnak a fegyveres erőknek, de van ahol  akár a parlamentet is feloszlathatják. Döntéseik viszont többnyire miniszterelnöki ellenjegyzéshez vannak kötve vagy szükséges hozzájuk a parlament jóváhagyása. Igyekeznek kerülni a napi politikát, nem vesznek részt a választásokon. Nagy-Britanniában és számos más monarchiában a királynő a jog forrása.  Éppen ezért szimbolikusan fontosnak tartják jelenlétét a parlamenti üléseken, amit a királyi autoritást kifejező kormánypálca, a jogar jelképez. Ez természetesen nem jelent fizikai részvételt. Az államfőnek csupán a hatalmi jelvényei, más néven a koronaékszerek jelennek meg a törvényhozással való zavartalan együttműködés biztosítékaként. A királynő hivatalosan megvétózhatná az elfogadásra kerülő törvényeket, ám erre a gyakorlatban még sosem volt példa.

Őfelsége, a királynő

Az angol királynőt valóságos kultusz övezi. Világszerte milliók várják, hogy bepillantást nyerhessenek őfelsége mindennapjaiba. Részletes napirendjét az interneten keresgélve számos tudósításban megtalálhatjuk. Az étkezési szokásaitól kezdve, hobbijain át a magánkihallgatásainak menetéig életének szinte minden mozzanata fellelhető ezekben a cikkekben, a rajongók legnagyobb örömére. Megtudhatjuk, hogy Erzsébet királynő rajong a lovakért, nagy kedvencei a corgi kutyák, előszeretettel fogyaszt uborkás szendvicset és pontban ötkor teázik délutánonként.

iierzsebet.jpg

Karácsonykor egész Nagy-Britannia várja a különböző tévécsatornákon közvetített hagyományos ünnepi beszédét. Maga a királynő ezen az évenkénti rendszeres megjelenésén kívül nagyon ritkán szólal fel a televízióban, interjúkat sem ad. Kivételes rendkívüli bejelentést életében eddig négyszer tett. Egyszer az első öbölháború idején, Diana hercegné és Erzsébet anyakirályné halálakor, valamint most, a koronavírus-járvány kapcsán, amelynek pusztítását a második világháborúhoz hasonlította, és az egész nemzetet összefogásra szólította fel.

A királyi család tagjai közszereplőként hatalmas népszerűségnek örvendenek, országuk kultúrájához szervesen hozzátartozik tiszteletük, így a média minden lépésükről, elismerésre méltó tettükről és botlásukról egyaránt tudósít.

Kósa Rozália

A bejegyzés trackback címe:

https://polalap.blog.hu/api/trackback/id/tr2115608464

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Daniel Borbely 2020.04.13. 12:01:28

Remek cikk! Vajon mi a király szakmája?

kugi · http://kugi.blog.hu 2020.04.14. 10:50:55

A "Királyok a pácban" cím alapján gazdagabb tartalomra számítottam. Pl. a volt belga király, II. Albert nőügyét is meg lehetett volna említeni, a "megxit" pedig a címben vázolt tartalomhoz csak áttételesen kapcsolódik.
"Nagy-Britanniában és számos más monarchiában a királynő a jog forrása." Európa monarchiáinak többsége élén férfi áll: az említett Spanyolországon kívül Belgiumban, Hollandiában, Norvégiában, Svédországban is, nem beszélve a kisebbekről: Luxemburg (nagyherceg), Lichtensein és Monaco (herceg), illetve a Vatikán (ami teokratikus monarchia). Vagyis Nagy-Britannián kívül csak Dániában van királynő.
Az Európán kívüli monarchiákban pedig (Marokkótól Ománon át Bruneiig) mindenhol férfi az uralkodó.

pityókabort Vráncsábó ócsón 2020.04.14. 12:28:19

@Daniel Borbely: ugyan a II Ezsébetét konkrétan nem tudom, de az első foglalkozása a mentősofőr volt :)

tireless treehugger 2020.04.18. 19:33:09

A király foglalkozása : uralkodó. Ha esélyes a trónra akkor már születésétől kezdve arra készítik fel, úgy tanítják nevelik annak megfelelően az edzése. Nem hiszem hogy szakma lenne mert nincs sztenderdizálva, nincsenek kötelező fogások vagy praktikák, egységesen előírt best practice. Épp ezért bárki lehet király, ha fején a korona és nincs ellenvetés akkor ő az.

Az angol királynő nélkül nincs törvény, és van beleszólása az előterjesztésbe is. kulcsszavak: royal assent, queen consent, ... A kormány törvényi előterjesztéseit a minelnök mindig előre egyezteti a királynővel.