PolAlap - A politikai alapozó

Hátat fordíthat Amerika Afganisztánnak?

2020. március 16. - Polalap

Az Amerikai Egyesült Államok megállapodást kötött Afganisztánnal a katonai egységek tizennégy hónapon belüli kivonásáról. A megegyezés tárgyalások megkezdésére kötelezi a tálib vezetőséget a kabuli kormánnyal, illetve az al-Kaida és a hozzá hasonló terrorszervezetek működésének betiltását is magába foglalja. Az amerikai-tálib békemegállapodásnak köszönhetően közel két évtizedes konfliktus végére kerülhet pont.

usa_afg.jpg

Február végén Dohában írta alá Zalmay Khalizad, az USA afganisztáni különmegbízottja és Abdul Gáni Baradar tálib molla a békemegállapodást, Mike Pompeo amerikai külügyminiszter pedig tanúként volt jelen az eseményen. Az egyezmény értelmében az első százharmincöt napon belül 8600-ra csökkentik Afganisztánban az amerikai katonák számát, majd – tizennégy hónapon belül – a teljes haderőt kivonják az országból.

A tálibok kötelezettséget kaptak – az általuk eddig az USA bábjának tartott – kabuli kormánnyal való tárgyalásokra. Megígérték továbbá, hogy nem hagyják, hogy az egyes terrorszervezetek bázisként használják fel területüket. A kabuli kormánynak március 10-ig, a tárgyalások megkezdéséig ötezer tálib foglyot szabadon kell engednie, amiért cserébe ezer afgán bebörtönzött szintén visszanyerné szabadságát.

9/11-gyel kezdődött

Az amerikai-afgán konfliktus 2001. szeptember 11-én éleződött ki, amikor közel háromezer ember vesztette életét az al-Kaida (a new yorki World Trade Center leomlását is okozó) merénylete miatt. Hamar azonosították a terrorcselekmény főszervezőjét, Osama Bin Ladent. A tálibok – Afganisztán akkori irányítói – elutasították a Bin Laden kiadására vonatkozó parancsot, ezért az Amerikai Egyesült Államok a merényletet követő hónapban légitámadást indított ellenük. A harchoz időközben több ország csatlakozott – magyar katonák is teljesítettek szolgálalatot –, a tálib vezetőség pedig elvesztette hatalmát. Az Egyesült Államok tizennyolc éve küzd a terrortámadások befejezéséért.

Az egyezmény visszhangja

Egy ilyen horderejű – egyes vélemények szerint történelminek titulálható – megállapodás esetében természetesen megoszlanak a pozitív és negatív nyilatkozatok, hiszen mindegyik fél számára ad, ugyanakkor el is vesz valamit.

 „Ennyi év után ideje hazahozni az embereinket” – mondta Donald Trump, az Amerikai Egyesült Államok elnöke.

Trump a Fehér Házban nyilatkozott a dohai aláírásról. Beszédében hangsúlyozta az afgán események hosszát és nehézségeit, ami után elérkezett az idő az amerikai katonák hazatérésére. Kiemelendő, az elnök számára ez a lépés akár előnyt is jelenthet a novemberi választáson. A katonák még a szavazás előtt hazatérnek, így nem érződik direkt hatásnak, ugyanakkor a hála bizonyosan jelentős szerepet fog játszani a saját és szeretteik döntésének meghozatalában.  „Őszintén hiszem, hogy a tálibok bizonyítani akarják, hogy nemcsak az időnket vesztegetjük. Ha rosszra fordulnának a dolgok, olyan erővel térünk vissza, amit még soha senki nem látott” – tette hozzá Trump.

A kabuli kormányzat részéről nem ennyire pozitív megítélésű ez az egyezmény. Az afgán elnök, Asraf Gáni szerint a megállapodás a legitim vezetés bevonása nélkül született meg, így tiltakozik a rájuk eső feltétel teljesítése – a fentebb már említett ötezer fogoly szabadon engedése – ellen. Ez a szám ugyanis a fogvatartott radikálisok felét jelentené. „Nem az Egyesült Államok dönt” – emelte ki. A kabuli vezetés szerint a megállapodás inkább segíti elő a tálibok újbóli megerősödését, mintsem a békét.

További tiltakozóként Zahra Husseini, egy kabuli aktivista is megfogalmazta aggodalmait. Úgy gondolja, a megállapodás csak tovább ront az afgán nők helyzetén, a tálib uralom alatti elnyomást hangoztatta. „Ez inkább a hatalomba visszatérésüket jelenti, nem pedig a békét” – mondta az aktivista.

Klein Adrienn

A bejegyzés trackback címe:

https://polalap.blog.hu/api/trackback/id/tr7415523206

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MAXVAL bircaman közíró · http://bircahang.org 2020.03.17. 13:22:33

Jó hír az amerikai vereség Afganisztánban.

Örömhernyó 2020.03.21. 14:05:49

Az afganisztáni kalandnak egy pozitívuma mindenképpen volt: Amerika meggyengült, szügyig eladósodott.
Az afgánok nemet mondtak a fegyveres demokráciaexportra.
Ami negatívum, hogy az amerikai imperialista politika miatt sok millió migráns özönlötte el Európát.
Afganisztánt éd Irakot nem kellett volna bolygatni.